2009. március 14., szombat

nov 18.

ismét összefoglaló múlthéttől mostanig =) továbbra is melo ezerrel, ezzel semmi gond :) főnökasszony is mondja h jól dolgozom, szépen mosolygok, ügyes vagyok, szeretnek velem dolgozni.. és még jóhogy jólesik :)

vasárnap megint éjszakás voltam félig kassza - félig "back" (kajacsinálás), szerencsére olyanokkal voltam akiket kedvelek is. :) (mertugye 3-4emberen kívül senkivel sincs bajom, de ugye van aki nem túl kommunikatív - v keveset vagyok vele egy műszakban, így nem ismerem annyira...vagyhát, igen, előfordul h kevésbé szimpatikus.... de Toya-n kívül télleg mindenkivel szivesen vagyok együtt =D) hétvégén szokott mindig lenni egy vietnami lányzó, na őt pl. kifejezetten bírom... :)
a másik egy fekete srác, aki kasszában van / cook - de inkább az utóbbi... naigen, ő az aki mnodta h mennyire szép vagyok meg melo végén ölelgetett.... hát, msot vasárnap már rögtön munka elején is megölelt, csomószor nézett, mikor voltam bent a "cold roomban" (végülis hűtő, dehát az hüjén hangzik :D) vmiért, bejött, mögém állt, átölelt... ajjjajj... ezután pedig csak ugy mellesleg megjegyezte h szivesen látna az ágyában... :$$$$ mondtam neki h "you wish", mert munkatárssal NEM, meg amugysem.... :P

hétfőn 14-22ig voltam, ergo no Gosta Green, mert ilyenkor már örülök ha hazaérek és alhatok... mikor beértem, látom h Toya van hátul - én meg szintén kajacsinálásra vagyok beosztva... már előre tudtam h ez nem lesz jó... megnéztem h 8kor végez... áh. jó. (ugye már említettem, h idegesít és nyugtalanít már a jelenléte is a nőnek... a visító varjúhangja, a kb 155centije, h ott kiskirálykodik, h mindenbe beleköt, h ő mindenkit kioktat... ah :S) szval én próbáltam h ne is figyeljek rá, megint beálltam krumplit csinálni, mert abba nem tud igazán belekötni... de egyszerűen az zavart h ottvan... :S
volt is pár beszólása, egy idő után már nem tudtam egyszerűen másra koncentrálni, csakhogy mikor húz már el szünetre, utána meg haza... :S nem tudtam mosolyogni, kollégák kérdezték is h mi a baj - ugye azért az látszik az emberen, ha éppen a felrobbanás határán van... mondom, semmi, csak nem szeretek Toya-val dolgozni. (és amugy ugye minden munkahelyen van pletyka, szoval SENKI nem bírja igazán.... sőt, főnökasszony is kérdezett egyszer egy hasonlót h szeretek-e itt dolgozni - mondtam h igen, csak Toya-t nem bírom annyira.... hát ő is azt reagálta, h igen, tényleg kicsit érdekes személyiség :D)
nade csak eljött a 8 óra, Toya lelépett, hát onnantól kezdve mérföldekkel nyugodtabb voltam, mosolyogtam... :D durva. :S

mikor végeztem, jöttem is haza, picit neteztem aztán alvááááás.... már épp elaludtam volna, amikor felkeltem az sms hangomra... T. írt h miért nem volt ma a Gostaban? (félálomban visszaírtam, h mert 10ig dolgoztam és fáradt vtam.)
visszaaludtam és az még hagyján h mostanában rendszeresen álomodok a legváratlanabb "felállásokban" (mármint pl filmszereplők / exek :D) dolgokat, de most ez igy bazi durva volt... amire nagyon emlékszem h egy csajjal futottam otthon, azon a környéken ahol mamám lakik.... aztán egyszer kiderült h üldöznek minket, szoval bemenekültünk egy sikátorba - ahol természetesen megtaláltak minket... ilyen 'gengszterek' volt, pisztollyal... azt hittem h le fognak lőni, de végül csak egy sörösüvegbe lőttek bele pont a hátam mögött, én meg hátraestem a földön. tudtam h ezután az jön h megerőszakolnak, de így félig kába volt és csak feküdtem ott..... és ekkor szólalt meg a mobilom ébresztője..... szoval nem lett vége az álmomnak, de ezután még pár percig meg sem bírtam mozdulni h felkeljek és elkezdjek készülődni.... :S másik meg ugye h nekem legalábbis nagyon ritkán marad meg h mit álmodok, szoval ha emlékszem rá, akkor már tényleg durva volt.... =(

azért összeszedtem magam, de sikerült majdnem elkésnem, hála a buszjáratoknak - tudom h 1 órával azelőtt kell itthonról indulnom, mielőtt kezdem a melot.
most is 9kor elindultam, ilyenkor 6-12percenként jön busz és nagy nincs nagy dugó, 20perc alatt általában bent van a városban... elment egy busz 9:02kor, demondom oké, legkésőbb óra 10kor jön másik... hát, miután odaértem a megállóba még negyed órát várakoztam még és igen, ez kurrrva soknak számít... =(
de azért beértem, csak extragyorsan öltöztem át :) pozitívum h kasszáztam és nem is volt igazán nagy tömeg ma (ahh, ahogy közeledik karácsony, lesz majd :S) szoval teljesen jó volt. :)
ja, egyszer jön egy fiatal srác rendelni egy bazinagy sombreroval a fején :D oké, h megmosolygja az ember, de vedd fel ugy a rendelést és tartsd a szemkontaktust és érts meg mindent ugy h nem nem röhögsz végig... hát, nem sikerült :D szerencsére srác is jófej volt, nem véletlenül viselte a kalapot a fején :D deah, durván jókedvet csinált.... :)
fél 5felé meg egy középkorú pasit szolgálok ki, beütöttem mit kér, elvettem az árát, visszaadtam, állítottam össze a rendelést.. így mondja h nagy szép mosolyom van.. megköszöntem.... összeraktam neki mindent, amit kért, erre így idead 2 fontot... nézem a kasszát, h már kifizette, kérdezem, h ezt most miért adja... hát, ezt nekem, mert h milyen szép meg ügyes vagyok... uhhh :D nemrossz... :D ugyhogy vannak itt vicces dolgok :)
egyetlen fájó pont h még egyetlen magyarral sem találkoztam - mert ugye lehet hallani a beszéden, h ki az aki külföldi meg előfordul h meg is kérdezem.. de no magyar. =( de egyszer Karolinával (lengyel csaj) dolgoztam egy kasszánál, egy középkorú lengyel pasit szolgált ki és a pasi megkérdezte h és én honnan jöttem, mnodtam h "hungary".... ő erre így szép akcentussal, h "madzsar?" mondom igeeeenn. =DDD jólesett, nah =)

és amit még írni akartam... tulajdonképpen nagyon jó itt... lassan már otthonérzem magam, ismerem a belvárost, a városrészemet, otthonos a szoba, a lakás, jól kijövök a lakótársakkal..... (ah, voltunk a German Christmas Market-en 4en. jaj. annyi finom dolgot, baszki. :$) szoval teljesen jó, viszont ez tényleg kezd hiányozni h rendszeres magyar beszédet halljak, h megint Debrecenben mászkáljak.. szeretem, na :) (a magyar beszéd meg mondjuk annyi h Petrával kéne majd összefutnom mostanában.... :D) szoval alapvetően jó... szeretek ittkint lenni... nade most hétvégén volt egy picit olyan "rutin" érzésem, vagyis dolgozok, h legyen pénzem, félreteszem a lakbért, kaját veszek, néha vásárolok, elfáradok, dolgozok megint... szoval a jól ismert mókuskerék... talán azért mert most hétvégén nem volt se bulizni, se a Gostában... mert nekem ez kell, mert nem érzem jól magam, ha már a megszokott rutin szerint telnek a napok.... :$ másrészt pedig ugye a barátpajtás-téma... szintén segít, ha van velem valaki, mert akkor inkább vele vagyok, mint itthon gépezek, akkor nem is érzem magam fáradtnak annyira, mert foglalkozhatok vele... :) ajj, tipikuuus. :D dehát csókolom, ilyen vagyok :)

Nincsenek megjegyzések: